Gondolatok a mindennapi elvont fogalmakról

GONDOLATOK 
A MINDENNAPI 
ELVONT FOGALMAKRÓL



● A három legjellemzőbb tévedésünkről ● A szeretet funkciójáról és tárgyáról ● A bizalom manipulálhatóságáról ● Arról, hogy meddig bíznak bennünk ● A lelkiismeret-keltésről ● A megtorlás utáni megalázkodásról ● A tapasztalatokról és a következtetésekről ● Azokról a titkokról, melyeket nem osztunk meg teljes mértékben senkivel ● Az érzelmek értelmezéséről ● A dolgok elfogadásáról ● A megbocsátás és az elfogadás különböző és azonos természetéről ● A felejthetetlenről ● Azokról, akik nélkül nem tudunk élni ● Az egoizmus pajzsáról ● A tökéletesség illúziójáról ● A megbocsáthatatlanról ● A türelemről mint energiáról ● Kívánságaink megvalósulásáról ● A szótlanság fegyveréről ● Az elismerésre való törekvésről ● A boldogság tervéről




 
„Amikor ezt a kötetet olvastam, néha úgy éreztem magam, mintha egy folyó partján az én Bódhifám alatt ülnék. Mondhatni ez a könyv lett az én mobil-Bódhifám.
A szerző szavait olvasva az életről, szeretetről, szerelemről, elválásról, szinte önkéntelenül merültem el gondolataimban.
Teljes szívvel ajánlom mindazoknak, akik szeretnek kicsit kilépni az őket körülvevő forgatagból és időt szentelni mindazoknak a mindennapi és nem mindennapi fogalmaknak, melyek körül- és átjárnak minket.”

Szentesi Dóra

„Konvencióktól eltérő megközelítési módja felébreszti az olvasót, valamint sajátos betekintést enged az élet fontosabb területeibe. Megérint, mert ábrázolásmódja informatív, de ugyanakkor megfogalmazása olvasmányos. E kötet ezek kombinációjával késztet a továbbolvasásra, valamint a szerző által leírt gondolatokkal való foglalkozásra.”


„Márai füveskönyvének szelleme és egy Nirvána határain lebegő buddhista bölcs szófoszlányainak lejegyzése ez a könyv. Egyik pillanatban a naiv evidencia, a közismert elméletek jól kitaposott ösvényein haladunk, másik pillanatban néhány mondat erejével letérít minket a megszokott ösvényről a Szerző. De nem hagy magunkra: ilyenkor mondja ki a legszebb tanításait. Tulajdonképpen csak úgy térhetünk le a járt útról, ha felvállaljuk, hogy (először) mások nyomaiba lépünk. Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy már a magunk útját járjuk, s a mi bódhifánk alá értünk.”

Antal József