Kívánságaink megvalósulásáról




Kívánságaink megvalósulásáról

Az élet igényeinkre adott válaszai nem gyorsak. A válaszok mindig akkor érkeznek, amikor annak az ideje szintén elérkezett és nem akkor, amikor mi szeretnénk. Az élet jobban tudja, hogy mikor és mire vagyunk felkészülve. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a cselekvés és a nem cselekvés között és felkészüljünk az időre, amikor nem kell mást tennünk, mint várnunk.
Amikor pusztán csak várunk, egy idő után lehetőségünk lesz észrevenni, hogy valójában minden kívánságunk teljesül, csak éppen a nagy rohanás következtében ezt egyedül idáig mi nem vettük észre. Azonban vigyázat! A negatív kívánságaink is valóra válnak!

–––––

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

„Amikor ezt a kötetet olvastam, néha úgy éreztem magam, mintha egy folyó partján az én Bódhifám alatt ülnék. Mondhatni ez a könyv lett az én mobil-Bódhifám.
A szerző szavait olvasva az életről, szeretetről, szerelemről, elválásról, szinte önkéntelenül merültem el gondolataimban.
Teljes szívvel ajánlom mindazoknak, akik szeretnek kicsit kilépni az őket körülvevő forgatagból és időt szentelni mindazoknak a mindennapi és nem mindennapi fogalmaknak, melyek körül- és átjárnak minket.”

Szentesi Dóra

„Konvencióktól eltérő megközelítési módja felébreszti az olvasót, valamint sajátos betekintést enged az élet fontosabb területeibe. Megérint, mert ábrázolásmódja informatív, de ugyanakkor megfogalmazása olvasmányos. E kötet ezek kombinációjával késztet a továbbolvasásra, valamint a szerző által leírt gondolatokkal való foglalkozásra.”


„Márai füveskönyvének szelleme és egy Nirvána határain lebegő buddhista bölcs szófoszlányainak lejegyzése ez a könyv. Egyik pillanatban a naiv evidencia, a közismert elméletek jól kitaposott ösvényein haladunk, másik pillanatban néhány mondat erejével letérít minket a megszokott ösvényről a Szerző. De nem hagy magunkra: ilyenkor mondja ki a legszebb tanításait. Tulajdonképpen csak úgy térhetünk le a járt útról, ha felvállaljuk, hogy (először) mások nyomaiba lépünk. Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy már a magunk útját járjuk, s a mi bódhifánk alá értünk.”

Antal József