A személyes igazságról



● A SZEMÉLYES IGAZSÁGRÓL    

Az igazság, vagy azt is mondhatnám, a valóság a felfokozott érzelmek, a feldolgozhatatlan fájdalmak, a felszabadult szeretet és a tapasztalaton alapuló józanész alkímiájából forr ki. Bármelyik összetevőt is domborítjuk ki a többi hátrányára, rögtön eltávolodunk az igazságtól.
Az igazság megismeréséhez traumákra, hitre, alázatra, bizalomra, szeretetre van szükség.
Az életünk eltelhet persze pusztán úgy is, hogy csak személyes sérelmeinkkel vagy vakhitünkkel foglalkozunk, és minden mást kirekesztünk látókörünkből. Dönthetünk így is…
Egyvalamit viszont nem árt szem előtt tartani: egy dolog sosincs jelen csupán önmagában, és sosem létezik a múltban vagy a távoli jövőben. Akármivel is kötjük meg tudatunkat, más tényezők is hatással lesznek az életünkre, akkor is, ha azokat tudatunkon kívülre rekesztjük.
A jelen pillanat számára teljesen mindegy, hogy mi a múltbeli eseményekben ragadva, vagy a reményteli jövőbe kapaszkodva éljük az életünk. A jelen pillanat ennek ellenére is végzi a dolgát. Egy dolog minőségét kizárólag a jelen alkotja. A jelenségek csak itt és most léteznek. Itt van a pokol és a menny is. Mi pedig dönthetünk arról, hogy melyikben szeretnénk élni. Lényegében folyamatosan döntünk is. Így életünk minden pillanatának minősége egy-egy döntés kérdése, melyet céltudatos cselekvés követ...
Ez lesz a mi személyes igazságunk.

–––––
„Amikor ezt a kötetet olvastam, néha úgy éreztem magam, mintha egy folyó partján az én Bódhifám alatt ülnék. Mondhatni ez a könyv lett az én mobil-Bódhifám.
A szerző szavait olvasva az életről, szeretetről, szerelemről, elválásról, szinte önkéntelenül merültem el gondolataimban.
Teljes szívvel ajánlom mindazoknak, akik szeretnek kicsit kilépni az őket körülvevő forgatagból és időt szentelni mindazoknak a mindennapi és nem mindennapi fogalmaknak, melyek körül- és átjárnak minket.”

Szentesi Dóra

„Konvencióktól eltérő megközelítési módja felébreszti az olvasót, valamint sajátos betekintést enged az élet fontosabb területeibe. Megérint, mert ábrázolásmódja informatív, de ugyanakkor megfogalmazása olvasmányos. E kötet ezek kombinációjával késztet a továbbolvasásra, valamint a szerző által leírt gondolatokkal való foglalkozásra.”


„Márai füveskönyvének szelleme és egy Nirvána határain lebegő buddhista bölcs szófoszlányainak lejegyzése ez a könyv. Egyik pillanatban a naiv evidencia, a közismert elméletek jól kitaposott ösvényein haladunk, másik pillanatban néhány mondat erejével letérít minket a megszokott ösvényről a Szerző. De nem hagy magunkra: ilyenkor mondja ki a legszebb tanításait. Tulajdonképpen csak úgy térhetünk le a járt útról, ha felvállaljuk, hogy (először) mások nyomaiba lépünk. Aztán egyszer csak azt vesszük észre, hogy már a magunk útját járjuk, s a mi bódhifánk alá értünk.”

Antal József