● A SZEMÉLYES IGAZSÁGRÓL
Az
igazság, vagy azt is mondhatnám, a valóság a felfokozott érzelmek, a
feldolgozhatatlan fájdalmak, a felszabadult szeretet és a tapasztalaton alapuló
józanész alkímiájából forr ki. Bármelyik összetevőt is domborítjuk ki a többi
hátrányára, rögtön eltávolodunk az igazságtól.
Az igazság megismeréséhez traumákra, hitre,
alázatra, bizalomra, szeretetre van szükség.
Az életünk eltelhet persze pusztán úgy is, hogy
csak személyes sérelmeinkkel vagy vakhitünkkel foglalkozunk, és minden mást
kirekesztünk látókörünkből. Dönthetünk így is…
Egyvalamit viszont nem árt szem előtt tartani: egy
dolog sosincs jelen csupán önmagában, és sosem létezik a múltban vagy a távoli
jövőben. Akármivel is kötjük meg tudatunkat, más tényezők is hatással lesznek
az életünkre, akkor is, ha azokat tudatunkon kívülre rekesztjük.
A jelen pillanat számára teljesen mindegy, hogy mi
a múltbeli eseményekben ragadva, vagy a reményteli jövőbe kapaszkodva éljük az
életünk. A jelen pillanat ennek ellenére is végzi a dolgát. Egy dolog minőségét
kizárólag a jelen alkotja. A jelenségek csak itt és most léteznek. Itt van a
pokol és a menny is. Mi pedig dönthetünk arról, hogy melyikben szeretnénk élni.
Lényegében folyamatosan döntünk is. Így életünk minden pillanatának minősége
egy-egy döntés kérdése, melyet céltudatos cselekvés követ...
Ez lesz a mi személyes igazságunk.
–––––